Subscribe Us

Header Ads

A Kisnémedi 32

 A falu határában már a Cserhát nyúlványai ködlenek. A völgyben, a szép fekvésű községben 980 polgár nevet jegyezték fel a legutóbbi népszámláláskor. A fiatalok között három tucatot sem tesz ki az ifjúkommunisták száma, mégis rájuk terelődött a figyelem a váci járásban. Tavaly, november 7-én kétszeres volt az ünnepük: a KISZ központi bizottsága Dicsérő Oklevéllel ismerte el területi KlSZ-szervezetük jó munkáját. Most, a visszatekintéskor, a közös értékeléskor, az egyéni mérleg-készítéskor és a tisztújítás előtt sem aggodalmaskodnak. Úgy érzik, jó mozgalmi esztendőt zárhatnak.

Tóth Pistára még rosszindulattal sem mondhatnák, hogy elkapkodja mondanivalóját.

A kisnémedi ifjúsági klubban régen voltak ennyien, Tóth Pista, a KISZ-titkár „sarokba szorítva" magasodik az asztal fölé. Fegyelmezetten, csendben hallgatják. Szavaiból külön-külön is egymásra, magukra ismernek. A beszámoló végeztével neveket olvas fel a titkár. Lányok, fiúk keresnek utat a zsúfolt széksorok, apró asztalkák között A KlSZ-vezetőség jutalmait veszik át Emléktárgyak, könyvek jelképezik az elismeréseket szorgalmukért. Ritka dolog, hogy vezetőségválasztó taggyűlésen jutalmaznak. Ők úgy gondolták, ezzel a kedves meglepetéssel is hangsúlyozni tudják ennek a szombat estének a jelentőségét A legjobbak közül négyen most tudják meg, hogy a nyáron a Szovjetunióba utazhatnak, ilyen formában köszöni meg lelkesedésüket az okosan gazdálkodó KISZ-szervezet.

Úgy tűnik, kissé megszeppent a hallgatóság. Nem nagyon tolakodnak a hozzászólok. Elsősorban a meghívott vendégek, a község vezetői kerekítik szerves egésszé a beszámolót. A fiatalok, a legilletékesebbek egyelőre hallgatnak. De csakhamar kiderül, hogy őket is feszíti a szólni akarás. 

A tanács, a párt, az MHSZ képviselői után feláll az első fiú. Farkas Imre műszerész:

— Nem értek egyet azzal, hon csak jót hallottatok a társadalmi munkáról, én úgy látom, hogy többen is lehettünk volna, mivel nem egy alkalomról volt szó. Jó lenne, ha a hiányzók is beálltának a sorba...

Imre megtörte a jeget. Most már sűrűn jelentkeznek azok, akik eddig csak magukban fogalmazták mondanivalójukat. Puskás Karcsi még szakmunkástanuló, és azt kifogásolja, hogy a klubot látogató lányok hazaindulnak a tv esti meséjének kezdetével.

Kuskó Laci lakatos felszólalása vihart szül. Azt kérdezi, hogy kié tulajdonképpen az ifjúsági klub. A falu fiataljaié, vagy pedig mindenkié, aki betéved?

Lányok, fiúk, hárman-négyen is terebélyesítik a vitát. Majd egy diáklány, Csernák Zsuzsa szavai fordítanak a hangulaton. Újabb, vitára késztető dolgokról beszel. Bírálja a lányokat, akik nagy lelkesen megalakították a kézilabdacsapatot, de alábbhagyott a kedvük, amikor edzésekre kelleti volna járni. Ráadásul pályájuk sincs, nem látja értelmét a „névleges" csapatnak.

Már majd másfél órája parázslik a vita, de igazából akkor lobban lángra, amikor dönteni kell, hogy kik nem méltóak a KISZ-tagságra.

Tóth Pista egy lány és négy fiú nevét olvassa fel. Ők azok, akiket a vezetőség nem javasol tagságuk megújítására. Most aztán valóságos forgószél kerekedik a klubban. Egymás után pattannak fel a fiatalok. Így vagy úgy, de majd mindenki voksol. Végül nyílt szavazással úgy döntenek. hogy hárman nem méltóak arra, hogy köztük maradjanak. Molnár Marikának és Ribai Ferinek pedig türelmet szavaznak. Ha az utóbbi hónapokban nem is sürögtek-forogtak úgy, mint kellett volna, korábban bizonyították, hogy helyük van a KISZ-ben.

Nincs jelölő bizottság. Nyílt szavazással döntik el, hogy kik kerüljenek a szavazólapra. Héttagú vezetőséget választanak. Nagyon sokan most szavaznak először életükben. Fél szemmel a másikat, a társat figyelik, mint a diákok dolgozatíráskor.

Sokáig elhúzódik a szavazatok számlálása. Közben tovább folyik a „nem hivatalos" beszélgetés. Tartalmasan múlnak a percek. Azok is véleményt cserélnek, akik eddig nem kértek szót. Egyöntetű a summázás: érdemes volt eljönni. Kipirult arcok, felszabadult mosolyok, apró tréfálkozások jelzik, mutatják, hogy újabb csomóval erősödtek a közösséget összekötő szálak.

Másfél évvel ezelőtt tizenegy fiatal jelentette a KISZ- szervezetet. Ma harmincketten vannak. S az újak nem vallottak szégyent. Felfrissült és erősödőik velük a közösség. A járásban elsőként teljesítették vállalásukat a vietnami akcióban. Arra is futotta erejükből, hogy a legfiatalabbakkal, a kisdobosokkal és az úttörőkkel is foglalkozzanak. Négy ifivezetőjük rendszeres vendég a szomszédos váchartyáni úttörőcsapatnál.

Zahorán Pál csapatvezető a piros nyakkendősök nevében felajánlja, hogy Váchartyánban megkaphatják a lányok a kézilabdapályát. Tóth Pista pedig arról beszél, hogy a forradalmi ifjúsági napok eseményeire együtt készülnek az úttörőkkel. Közösen ragadnak csákányt, lapátot, hogy a járási ifjúsági találkozóra rendbe hozzák a kisnémedi Népkertet. Bokrokat irtanak, romos épületet bontanak le.

A vezetőségből mindenki újból bizalmat kap: a titkos szavazáskor sem változik a kézfelemeléssel elfogadott lista. Kedves, suta kézfogással gratulálnak a társak. Öröm, elégedettség sugárzik az arcokról. Mint egy népes családban. ahol közös ünnepet ültek. S így is van. Közös akarat, közös cél fűti, köti őket egy csokorba. Egy kis község fiatalságának szine-java tett, és akar is tenni önmaga és egymás örömére. Megújulva, derűs bizakodással.

Varga László

Magyar Ifjúság 1973. március 


Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések