A Gosztonyiak

1660-ban a Géczy és Gosztonyi családot mint Kisnémedi földesurait említették. Ettől számítva közel 300 évig, egészen 1945-ig éltek itt a család leszármazottai. Egyik ősük már I. István király korában győztes hadvezérként szerepelt a Koppány elleni harcban. Gosztonyi Miklóst és Mihályt V. István vette fel a nemesek sorába 1269-ben, azon érdemeikért, amelyeket a bolgárok elleni harcban életük veszélyeztetésével és vérük ontásával szereztek.
Címerüket 1467-ben kapták Mátyás királytól Gosztonyi János pécsi őrkanonok és vele testvérei is. 

Az Urak kertje Kisnémediben. Balra Borház, középen a Gosztonyi kúria ma ebédlőként működik. Jobbra a napjainkban is iskolaként működő kastély. 

A Gosztonyi nevet önállóan 1566-tól viselte Gosztonyi Gergely.
Gosztonyi János 1507-től 1510-ig váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök volt.
Még egy egyházi méltóság került ki közülük: Gosztonyi István, címzetes püspök, esztergomi kanonok, nagyszombati vikárius. Elhunyt 1800-ban.
Gosztonyi János 1809-ben a Pest megyei nemesi fölkelő sereg tábornoka volt. Súlyos harcok után Napóleon seregei Győrig szorították vissza. Mivel Kisnémedi teljesen katolikus község, evangélikus lelkész nem volt a faluban. A Gosztonyiak ezért evangélikus létükre is sokszor szerepeltek a katolikus anyakönyvekben, így az említett János tábornok is. Több táblabíró, szolgabíró, esküdt került ki a család tagjai közül.

Címerük: kék pajzsban, aranykoronából kiemelkedő vörös ruhás kar ezüst kürtöt tart. A sisakdísz ugyanaz. Takaró: kék-vörös, vörös-ezüst.
Kisnémedi kastélyuk ma műemlék. Késői barokk stílusban épült a XVIII. század végén, ahogy emléktábláján is szerepel. Jelenleg a kastélyépületet az iskolás gyerekek ebédlőként használják. A másik, kisebb kastélyban, melyet kibővítettek, iskola működik.

A Gosztonyiak mellett a Gécziek bírták huzamosabb ideig Kisnémedit. A váci káptalan országos irattárában, levéltári mutatóiban rengeteg utalás található e két család közötti jogügyletekre.  A Gosztonyi család Kisnémedi birtokrészeit lassanként, főleg vásárlás útján szedte össze. Például a Bárczy család – amelynek ugyancsak voltak birtokrészei Kisnémediben, Hartyánban és Rátóton – 1696-ban elzálogosította e három községet Bendő István váci plébánosnak és vikáriusnak 1000 forintért. Óriási összeg! Gosztonyi András átvette ezt az adósságot, és ezzel övéi lettek az illető birtokrészek.
1720-ban Gosztonyi János szerzett újabb részt a Bárczy és Bégányi családoktól. Gosztonyi János vette meg tőlük Kisnémediben, Rátóton és Hartyánban fekvő birtokrészüket. Az ügylet ellen felesége, egy Géczy lány nevében emelt kifogást Mágócsy Mihály, hiszen  az ősi jussot idegen kézre adták.

A Bégány család 1749-ben a Rudnyánszky család részére mondott le Kisnémediről, név szerint Bégány Ferenc és Anna, Ferenc, Mihály és felesége, valamint Rudnyánszky József részére.

A Gosztonyi család leszármazottai 1945-ig éltek Kisnémediben, még Dunavecsén, Fóton, Pécelen és Váchartányban is voltak birtokaik, majd ez Hartyánra és Némedire szűkült.