Panaszra nem lehet ok

Ribai Mihály Kisnémedi VB elnöke a földművesszövetkezet vezetőségi tagjaival: Ribai János, Figuli Mihály, Lelkes Mihályné és Győrfi Zsigmonddal a község élőállatbeadásáról készült kimutatást nézik.

Nem egy tanácselnök, ha szóba kerül előtte az állandó bizottságok működésének kérdése, csak panaszkodni tud.

— Hiába próbáljuk aktivizálni az állandó bizottságokat... A tagok közül sokul nem jönnek el az ülésekre; az otthoni munkára hivatkoznak... Nincs idejük...
Általában ilyen „bevált" sirámokkal igyekeznek elkendőzni ezek a tanácselnökök munkájuk hiányosságait. A községek többségében azonban, s így Kisnémedi községben is, egészen más választ kapunk Ribai Mihály VB. elnök elvtárstól.
— A mi tanácstagjaink mélyen átérzik a dolgozó néptől kapott megbízatásuk jelentőségét. Az állandó bizottságok minden héten rendszeresen megtartják üléseiket és a legnagyobb ritkaságok közé számít, ha valaki távol marad az ülésről.
Kisnémedi község tanácstagjainak ez a nagy lelkesedése nyilván nem a véletlen műve. Kisnémedi község dolgozó parasztsága nem egykönnyen felejti el azt a tengernyi kellemetlenséget és nehézséget, ami abból származott, hogy a községnek — a tanácsok megalakulásáig — nem volt önálló közigazgatása. Most már, hogy a községnek önálló tanácsa van, a tanácstagok, s velük együtt az aktívák széles hálózata úgy igyekszik dolgozni, hogy Pártunk és kormányzatunk gondoskodása folytán adódó lehetőségeket minden erejükkel és tudásukkal tovább fejlesszék.
A gondosan előkészített és megszervezett tanácsüléseken minden tanácstag, póttag és aktíva rendszeresen megjelenik.

Az állandó bizottságok munkája példamutató.
Így különösen a mezőgazdasági, a begyűjtési, valamint az oktatási és népművelési állandó bizottság munkája.
A mezőgazdasági állandó bizottság — függetlenül attól, hogy hetenként rendszeresen tart ülést — minden nagy mezőgazdasági munka beindulása előtt külön gazdagyülést is szervez a községben. Ezeken a gyűléseken a község dolgozó parasztjaival együtt saját maguk szabják meg a soronlevő feladatok megkezdésének határidejét és menetét.
A közelmúltban ugyanígy indította el a trágyakihordás munkáját is a mezőgazdasági állandó bizottság. A január 7-én megtartott gazdagyűlést követő napon már kora reggel maguk az állandó bizottsági tagok jártak elől jó példával a munka megkezdésében.
Az állandó bizottsági tagok közül az öreg Puskás Pál volt a legfrissebb és leglelkesebb ezen a téren.
Mielőtt kiindult volna a földjére, előbb még benézett a körzetéhez tartozó gazdák udvarára:
— Hogy állsz, János szomszéd? Én már megraktam a szekeremet, útrakészen állok; hát a tied hol van?
— Én sajnos ma még nem tudok kezdeni, Pali bátyám! Eltörött a szekér kereke, meg kell még előbb csináltatni ...
Puskás Pál tanácstag előtt azonban nincs megoldhatatlan probléma! Tisztában van azzal, hogy a munkatervet idejében kell végrehajtani.
— Sebaj, gazdatárs! — tett pontot a probléma végére Puskás elvtárs. —

Az állandó bizottság tagjai mindenek előtt saját maguk teljesítették elsőnek beadási kötelezettségüket, sőt egyesek jelentős mértékben túl is teljesítették azt. 

Hegedűs József 580 százalékos Ribai Mihály, a begyűjtési állandó bizottság elnöke 460%-os, Puskás Pál pedig 390%-os teljesítésükkel mutattak követendő példát a község dolgozó parasztságának. Ezzel egyidejűleg felkeresitek a községi pártszervezetet, hogy segítséget kérjenek a begyűjtés nagy harci munkájához. Dobrocsi Ferenc párttitkár elvtárs elsősorban népnevelők útján nyújtott segítséget az állandó bizottságnak.
— Nézd gazdatárs, én így teljesítettem állampolgári kötelességemet! — mondották büszkén a népnevelők, az állandó bizottsági tagok, s kezükben élő bizonyíték volt a beadási könyv. 

A község 4000— forintot kapott a községi kultúrotthon kibővítésének céljaira. Ahhoz azonban, hogy a kultúrotthon valóban minden korszerű követelménynek megfeleljen, ahhoz ez a pénz kevésnek bizonyult. Hogyan lehetne ezt megtoldani? Úgy, hogy társadalmi munkával a község dolgozói hozzájárulnak az építkezéshez.
Az oktatási és népművelési állandó bizottság tagjai a községi kőbányából saját maguk fejtették és hordták össze a szükséges kőanyagot, amelynek értéke mintegy 3000 Ft-ot tett ki. Az állandó bizottsági tagoknak ez az önkéntes lelkes megnyilatkozása olyan jó . hatással volt a község egész dolgozó parasztságára, hogy a szükséges tégla előteremtésében és helyszínre vitelében már a község dolgozó parasztjainak túlnyomó többsége részt vett.
Ez a nagy lelkesedés az építkezés közben sem hagyott alább. 
Igen figyelemre méltó az a módszer az is, amellyel a község begyűjtési állandó bizottsága hozzáfogott a begyűjtési munkához.
Ha én tudtam teljesíteni kötelességemet, neked is módod van arra. Legalább ennyivel tartozunk dolgozó népünk államának...

Az állandó bizottság jó munkamódszere meg is mutatkozott az eredményeken. A község szénából 130%-ra, kukoricából 115%-ra, burgonyából 132%-ra, takarmánygabonából 115%-ra teljesítette évi tervét. Ezeken túlmenően azonban a baromfibegyűjtés terén is már 99%-nál járnak, tejbeadásban pedig Kisnémedi község az első a váci járásban. 

A begyűjtési munkában az állandó bizottság tagjainak igen hathatós támogatást nyújtottak a helyi DISZ és az MNDSZ szervezetei is.
Kiderült, hogy az anyagok közül még két gerenda és 4 szarufa hiányzik, Ribai István és Riez József állandó bizottsági tagok a saját udvarukról pótolták a hiányt. 

A jól megszervezett társadalmi munka lehetővé tette, hogy rövid időn belül egy nagyon szép, 150 személyt befogadó képességű kultúrotthon létesült Kisnémedi községben.
De még sorolhatnánk tovább is a jó példákat. Így dolgoznak Kisnémedi község állandó bizottságai, s éppen ezért érthető, hogy Ribai Mihály VB. elnök elvtársnak nincs oka a panaszkodásra Kisnémedi község tanácsa állandó bizottságainak tagjai megértették, sőt gyakorlati munkájuk során be is bizonyították, hogy helyi tanácsaink munkája csak akkor lesz maradéktalanul jó és eredményes, ha abban a dolgozó tömegek legszélesebb rétegei is részt vesznek!

Falu és Város - Tanácsok Lapja 1952. február 1.