Kisnémedi a múltban az uradalom által kizsigerelt sok szegény emberből álló sárba fulladt falu volt. Ma kövesút vezet a falun végig és minden utcában cement járda fut a házak előtt — a csizma szinte már kiment divatból.
Ribai Mihály, aki már tíz éve a községi tanács elnöki és Berkó Árpád iskolaigazgató, aki a községfejlesztés és a kulturális kérdések megoldásának egyik fáradhatatlan kezdeményezője és segítője, újabban Nagy László tanácstitkár — és a helyi pártszervezet tagjai és titkára: Czéh János — sokat fáradoznak azon, hogy Kisnémedi minél szebb és fejlettebb község legyen.
Szőke Erzsi, Ribai Anikó, Rottenhoffer Marika, Bartus Margit, Csernák Zsuzsika, Balázs Gizi, Lencse tanárnéni, Simonfi Edit, Negyela Jutka a Kisnémedi iskola tankonyháján |
Ehhez a fejlettséghez tartozik az is, hogy a kultúrházat átépítették. A színpad mellett öltöző került, klubszoba, rádió, televízió, lemezjátszó és könyvtár áll a lakosság rendelkezésére. S ezeket a lehetőségeket a kisnémediek — és Máté Imre titkár vezetésével elsősorban a KISZ-fiatalok — alaposan kihasználják. Czéh Jánosné tanítónő vezetésével az egész kultúrházat kényelmes székekkel látták el, amelynek a hetente kétszer moziba látogató lakosok is nagyon örülnek.
S hogy a község fejlődik,ezt az új orvosi rendelő is bizonyítja, amely nemrég készült el.
De sorolhatnánk még tovább mindazokat a tényeket, amelyek a község fejlődését bizonyítják.
A kastélyt modem iskolává alakították át. Új tantermet építettek hozzá, s villanymotor nyomja a vizet az iskola csőhálózatába. Helyi múzeum létrehozásán fáradoznak, amelyben a helytörténeti értékek, ritkaságok mellett főleg az egyéni földművelés régi eszközeit akarják kiállítani — hogy a gyerekek is lássák, mi a különbség a régi, egyéni, és a mai, nagyüzemi gazdálkodás között. Az iskolában nagyon jó politechnikai műhely működik, ahol nyáron a mezőgazdasággal ismertetik meg a tanulókat. Télidőben fa-, fém- és papíripari munkákat végeznek a nebulók. S az eredményekhez sorolhatjuk még azt is, hogy az iskola környékét parkosították, s játszóteret, sportpályát és szabadtéri színpadot készítettek.
A község szépen fejlődik. És olyan gyors ütemben, hogy néhány év múlva tán már meg sem ismeri az, aki most járt benne utoljára.
Babócsay János, nyugdíjas pedagógus
PMH 1961 december 5.
2 Megjegyzések
Az első mondatát visszautasítom és kikérem a faluban akkor és most élők nevében is!A Gosztonyi("uradalom") nem kizsigerelte a falut!A mai napig állnak azokból az épületekből nem kevés amit az "uradalom" épített!!Kár ilyen cikket közzé tenni!Ha van kérdés szívesen válaszolok!
VálaszTörlésMiért kell bármit is elutasítani? Ezt a cikket ahogy látom 1961-ben írták, akkor az írójának ez lehetett a véleménye. Miért baj h valakinek nem azonos a véleménye az Önével? Nekem tetszenek a régi cikkek és a blog is, ha nem tetszik ne olvassa!
Törlés